Mintha örökké tartott volna..

Mintha örökké tartott volna ez a pillanat. De valahogy mégis ki kellet kuszálódnom ezek közül az érzések közül. Azt hiszem szeretem Shad-et, de alig ismerem. Mit mondhatnék neki? Lehet ez a csók semmit sem jelentett számára.
El engedtem szorításomból.
- Jézusom! Ne haragudj rám! - Mondtam.
- Aaron..én nem..
- Tudom, hogy te nem akartad ezt. Ne haragudj. Túl hamar léptem. Nem is ismerjük egymást és nem kellet volna ilyen hamar ekkora hülyeséget csinálnom! Kérlek pihend ki magad. Holnap majd elviszlek valahová. - Mondtam, majd kiléptem az ajtón.
Egyenesen lefelé mentem. Apám végre eléggé fáradtnak érezte magát ahhoz, hogy fel menjen a szobájába és nyugovóra térjen. Elfeküdtem a kanapén. Magamba merültem. Gyorsan álomba ringattam magam gondolataimmal.

Fel keltem és arra gondoltam amit tegnap este tettem. Jó ötlet volt, vagy sem? Nem tudom most mit tegyek. Fel kéne mennem hozzá, hogy megnézzem jól van-e. Gyerünk Aaron Hill légy bátor!
Nagy nehezen felmásztam a kanapéról és elindultam a szobám felé. Lassan be nyitottam. Még aludt. Legalábbis a szemei csukva voltak. Az ágy mellé léptem majd leültem rá. Mocorogni kezdett.
- Jó reggelt álomszuszék! Hova szeretnél menni ma?
- J-Jó reggelt.. Nem is tudom..
- Pizzázó? Gyros-os? Esetleg vidámpark?
- Vidámpark?
- Nem tudod mi a vidámpark?
- Nem!
- Akkor épp itt az ideje, hogy meg tudd. Öltözz fel és siess le. Addig rendelek reggelit.
Furcsa..Mintha mi sem történt volna tegnap este. Fel vettem a telefon kagylót és be pötyögtem a pizzéria számát. Rendeltem egy extra sajtos pizzát. Tíz perc múlva itt lesz..Még tíz perc. De mit is akarok? Egy lánynak fél óra sem elég, hogy elkészüljön.

Meg érkezett a pizza és Shad még sehol. Illetlenség lenne bele ennem, de baromi éhes vagyok és az illata is remek.
De szerencsémre nem kellet bele kezdenem egyedül mert Shad épp ekkor vonult le a lépcsőn.
Sötét haja összefogva. Ahhoz képest, hogy azt hittem nem ide valósi jó érzéke van
a ruhákhoz és még jól is állnak rajta. Csodás!
- Akkor, együnk! - Mondtam a témát elterelve.
- Rendben!
Hamar el fogyott a pizza és indulni készültünk éppen, mikor egy ismerős arc be toppant az ajtón és a nyakamba ugrott.
- Aaroooonkáááám! Szivecském!
- Linda? Te meg mit keresel itt?
- Mi az, hogy mit keresek itt? Hozzád jöttem te buta mackó!
- Szállj le rólam. Most!
- De mackó..Most mi bajod?
- Ide figyelj.. fogalmam sincs miért jöttél ide..Nekünk már rég semmi közünk egymáshoz és többé nem is lesz! Szóval kérlek menj el!
- Ugyan maci..nem gondolhatod komolyan. És ki ez a szende csajszi? Az új barátnőd? Máris le cseréltél?
- Négy éve itt hagytál engem. Mi ez a máris? És mi ez a nyomulás?
- Szóval ő a csajod?
- Ezt én egy szóval sem mondtam!
- Ki kosarazott? Szegénykém..Gyere a karjaimba majd én meg vigasztallak.
- Elég volt.
- Hé kis anyám. A pasimról vedd le a szemed, mert ha nem, nagyon meg bánod! Értve vagyok?
- Most tűnj el Linda amíg én ki nem raklak!
- Jól van már. Itt sem vagyok, de még látjuk egymást cicafiúm.
Már csak ő hiányzott. Miért pont most toppant be? Neki volt pofája ott hagyni akkor és most vissza jön..Pont mikor próbálok mindent rendbe hozni Shad és köztem. Legalább tízszer nehezebb lesz a dolgom..
- Aaron!?
- Tessék?
- Ő a barátnőd?
- Négy éve az volt, de faképnél hagyott. És most nem tudom mit keres itt.
- Szereted m..- Csuklott el a hangja.
- Tessék?
- Szereted még?